Hajnóczy Béla Ödön [Péter íróinevén a Péter-ek egyike] szerint az író órabére 16f,azaz tizenhat fillér. Ezt oly régen mondotta, amikor még 40f egy doboz gyufa ára volt. 2Ft volt a zenegépben egy dal, 45-ös kislemezekkel telenyomva a vúúliccer. A Piramis Becsület c száma vagy benne volt, vagy nem, de a Led Zeppelin Black Dog-ja semmiképp. Csurka István évi keresete kb 300000Ft volt, egy kezdő kórházi orvosé 30000, egy új VW Käfer 125000 Ft-ba került (egyösszegben, pénztárablakba betéve) a Merkur-nál és még a szerencsés (akinek volt kéznél öt papírszázasa a merkúroscsávó nyúlt köpenyzsebébe gyűrni) választhatott a törtfehér, a világosszürke és a drapp közül. Skoda-100-as egész újságborítón hirdettek, kp azonnal vihető volt 62000-ért. 1000-es motor, 6literes fogyasztással, házilag nagyjából 100000km-ig fenntartható minőségben. Ha az ember vásárolt egy kék műa NDK autóápló szettet, amiben polírvatta és mélypolír is volt, meg autóbalzsam, sampon és a legendás kéztisztító, akkor szemre pofás maradt az S-100-as 100ezer km-en túl is. Főleg, ha télen garázsban állt, ám lemosva a sós latyaktól.
Teve van kétpúpú, ezt már tudjuk. Sültgalamb csak a csókos haveroknak jár -miért is ne! Átkonvertálván maiforintba Hajnóczy Béla Ödön 16 fillérét, durván 2Ft-ot kapunk órabérként. Nagyjából Hajnóczy Béla Ödön szépnapjaiban hirdette meg Szentjóby Tamás eladóművész úr a fluxust: MINDENKI MŰVÉSZ! Persze még a régi papírvilágban is egyesek művészebbek voltak. Ahhoz nevet kellett szerezni, hogy az ember egy Monori Mag Árjegyzéket versként vagy ha tetszik és ávángárr mán nagyon, akkor versként leadhasson az Élet és Irodalomban. Ahol ekkoriban képszerkesztő volt Nagy László költő.
Vagyis nagyjából minden úgy működött, mint máma, a paracsizmaváltás után. Voltak a vonalasak, akik önként, vagy kisebb-nagyobb rúgdosások hatására sorakoztak föl, meg a hivatalos renitensek, meg akikből nem csinált mártírt az APO azzal, hogy listára tette a nevét. Nem is kellett, lényegében rutinból küldözgették el a nemmegfelelőeket kézirataikkal.
Ha a blog.hu-n a párt és oldalsemlegesség bizonyítására megteszi a, pl, Reakció Blog[exUFI] akkor Hajnóczy Tizenhat Fillér-jének idejében lehetett ám egy igazi, méghozzá szemtelenül fiatal 24 éves grófja is a magyar irodalomnak, méghozzá olyan hoszú hippíhajzattal, amilyen hosszú hippihajzata csak a Negyedik Péter-nek volt, aki Ferenc és Temesi. Ő is kapott kötet-lehetőséget: a Látom, nekem kell lemennem -c. novellaválogatást. Ha a gróf maiszemmel így blickre egy munkahelyén (buliállás: Ipari Minisztérium, IT) unalmában naplózgató [ma:blogolgató] fiatalember kéziratcsomóját, mint regényt [kissregényt] tudta elfogadtatni, méghozzá képekkel és pispeklila borítékban, a [bérmaci]pimasz Termelési regény címmel, akkor csak nem lehetett akkora az elnyomás a Vidám Barakkban ugye. Ahol hitelből égett a lámpákban a petró.
Története is van ennek az időszaknak. Tanúi vannak a korszaknak. Méghozzá olyan tanúi, akik tartották a gyertyát Mészöly Miklós nagymarosi hétvégiházának kertjében, ha áramszünet volt, a magyar irodalom un posztmodern vágása [vágás= nemzedék -a szerk.megj.] körül. Felolvasták egymásnak kézirataikat. Mészöly pedig tett megjegyzést vagy nem. Egyesek publikáltak, egyesebbek akár rendszeresen. Mások, mint Ungváry Rudolf, 49évesen lettek előszörkönyvben[antológiában]publikálósak: mire Ungváry írásai nyomdát láttak, addigra fogásait megcsinálta más a Mészöly- isiből jobban. Mészölynek volt egy könyve, ami [Magasiskola -regény] egyszerű, közolvasó számára is világos, egyértelmű allegóriában mutatta meg a Kádár-rendszer, a Kádári Konszolidáció működését. A Magasiskola felől nyugodtak voltak A Vonal igazítói, hiszen azért mégis, meglehetősen bonyis asszociációs készséget követelt az olvasótól összevetni A Vonaligazítók és a madáridomár módszereit. Főleg mert A Vonal-igazítás kifinomult módszereit feliserni csak csúcsszakemebrek lehettek képesek. A csúcsszakemberek röhögve olvashatták a könyvet (bizony, az akkori vonaligazítók még tudtak olvasni) Nem hirtelenrántással vették piano-ra Mészölyt, nem csináltak körüle politikapalávert. Nem kellett utasításba adni. Elég volt a vonaligazítóktól egy szemöldökrántás, homlokráncolással. "A főnök pofákat vágott Mészöly neve hallatán!"
Örkény István A Hanákné ... jában semmi allegória, semmi cizella, semmi macigügyi. Örkény a rendszer egy egészen kis , aprócska ám lényeges szerkezeti eleme működésén szemlélteti a nagyegészet. Dógozó nemdógoz, ám joga van, dógozó szájávalcsinálja, a fodrásznők tehát még a dógozó munkáját is elvégzik, meg még össze is dobnak a jattból szegény dógozónak, aki a szájával csinálja. Örkény eme írásának műfaját meghatározni? -alighanem inkább publicisztika. Száraz, riportszerű. Nemhogy irodalmi, de még publicisztikai eszközökben is szegényes. Ezen írás születésének időpontjában A Vonal Igazítói [ ők Závada Pál A fényképész utókora c. regényében a mindenkori Többes Szám Első Személy, ha 1-en vannak is...] azt kapták utasításba, engedni kell a rendszer bírálóinak, sőt, felsorakoztatni őket. Ezidőben tűnt föl egy közepesnél is gyöngébb képességű szépíró a Magyarországon (és A Vonal-on belül) kevéssé ísmert "tényfeltáró riportregény" műfajában Moldova György (Csurka István és Galgóczi Erzsébet csoporttársa dramaturg-szakon). A Vonala Igazítók elindíttatták a Magyarország felfedezése sorozatot. Zám[enszky] Tibor[általános iskolai tanár] termelőszövetkezeti szociográfiájában nem ám moldovánus poenkodással körülbelül A Hanákné eset szárazságában, tényszerűségében ad kikezdhetetlen rendszerkritikát. [Különmóka:az irodalmunk vonaligazítói mennyire is nem akarják érteni, mikor ki az elbeszélő Závada regényében....]
Ma sem a mezőgazdaságról, sem a termelőszövetkezetekről, széjjelverésükről, vagy a Bábolna Rt haldoklásáról akár, ma meg sem lehet közelíteni a tényfeltárásban ezt a könyörtelen szikárságot. Nem is tudom, miből élnek a tényfeltáró káefték és szakembereik, hiszen -szerintük- elfogytak a feltárnivaló tények. Honnan van most Rajnai Attila mézeskalácskájába a mazsi? [Neeem, azt már tudjuk, ki és mit nem vásárolt Kaya Ibrahim, de ez más tészta ide, komolyblogger ugye nem néz akkora szarságot meg tévében, mint Juszt László A tévé ügyvédjje c.műsora]
Zám Tibornak aligha jött ki a 16filléres órabér a szociográfiájáért. Mai szemmel ugyan akár mókásnak is tekinthetjük, hogy a csittcsattírógépek korában, amikor meszelgetni kellett ecsettel egy melléütést, a pártbizottságtól engedélyt kérni stencil[sokszorosítópapír]használatért (azért indigó nem számított, de ez gépelésenként 3 olvasható pld) , vidéken kedden kilenckor jegyeztetni egy telefonhívást, hogy szerdán este tízkor vonalat adjanak (és ez a sebesség is bp-i telefonálásra volt érvényes...) , tehát kőkorszaki frédibéni kommunikációban zúzósabb tényeket lehett föltárni, mint ma a 3G meg az 500[tényleges]bps/sec korában.
Él még Szentjóby [St.Auby]. Érdekes lenne tudni véleményét erről a mostani fluxusról. Most aztán tényleg mindenki mű'ész[-e]. Csizmás Kandúr vagy Kétpúpú Teve. Vagy az egyenlőbbek kapnak sültgalambcsit. Mennyi meló az átszámítva hány Ft-nyi órabérért. Minden hasonlat lesántítható, ha jól kupánnyomják egy ólmosbunkóval. Mit visz a kis kétpúpútevekaraván. Mi a nyomvonal. Kijön-e a 2Ft órabér. Láncosmaci táncáért a gazdi tányéroz, maci kap cukifalatokat, kijön neki, mint minde jó rendszer & bérmacinak, a 9000Ft-os órabér. Ésmivel a paracsizmaváltás még véget sem ért, félcsizmába még ki-kirúgván táncolunk, el is lehet hinni akárt, hogy bérmaci 2Ft-ért táncevál a repka szmako .
